Szilveszteréj

Hát eltelt az esztendő. Nem szépen, de vége. Szép az lett volna, ha a végére más világ van, mint az elejére, de ugyanaz a világ maradt. De semmi ok nincs arra, hogy rosszkedvvel emlékezzünk rá: álltuk a harcot férfiasan, erősebbek lettünk, nem gyengébbek, és közben humoros látvány volt nézni, amint darabonként rohad szét és potyog el, mint egy leprás, a fletóista állam. Úgyhogy képletes szilveszteri prédikációmban a lekció ezúttal alighanem Dániel könyvéből kell hogy legyen:
2,31. Te, óh Király, látád: és ímé egy nagy álló-kép, nagy és jeles tekintetű kép áll vala előtted, és az ő ábrázatja rettenetes vala. 32 Annak az álló-képnek feje jeles aranyból vala: az ő mellye és az ő karjai ezüstből, a hasa és az ő óldalai rézből. 33 Az ő szárai vasból: lábai rész szerint vasból, és rész szerint cserépből. 34 Nézed vala, míg egy kő lehasada kéz nélkül: és eltöré az álló-képet az ő vas és cserép lábairól, és apróra rontá őket. 35 Akkoron együtt elromla a vas, cserép, réz, ezüst és arany, és lőnek mint a polyva a nyári szérőn, mellyet a szél felvészen, és semmi helyét sem találni.
A mi kezünk gyenge volt ahhoz, hogy követ szakasszunk és rádobjuk erre a szörnyállamra, 2006 hiábavaló harcai megmutatták, de lehasada az kéz nélkül, és nagyjából olyan körülöttünk minden, mint a polyva, legfeljebb egy kicsit fostosabb.
Látom, hogy emberek szeretnek verset beírni blogjaikba, hogy így tegyék ünnepivé az év végét. Nekem őszintén szólva nincs sok kedvem a versekhez most (szégyen és gyalázat, egész évben gyakorlatilag nem alkottam semmi szépirodalmit, egyetlen vers sikeredett és néhány félbemaradt). Na mindegy, egy teljes párverset idézek Waddáh al-Yamantól (pogány arab költő és harcos), többet nem is igen tudnék, mert az életműve elveszett. Mindig a jó vész el.
A szolga nem hordja azt, mihez kevés ereje,
Mi elviseljük, amit el nem viselne a hegy.*
Na jó, akkor ha már elveszésről van szó, a legnagyobb kár persze a költészet ősanyjának elveszése, de egy maradékot idézek Sapphótól is, ami látszatra nem illik ide, de nekem most szilveszteréj közepén eszembe juttat valakit, és ő tudni fogja, hogy erről jutott az eszembe.
Lement, le a hold s fiastyúk,
Az éjszaka túlhaladt már
Felén, az időm is elszáll,
S én csak feküszöm - magamban.

Mik voltak az év legnagyobb eseményei?
Fletó bejelentette lemondását.
Irtózatos berúgás Grósz Jakabbal sörrel, tokajival, abszinttal és még valamivel, mi is volt, a Jobbik választási eredményét megtudva.
A telihold felkel és Diana istennő szobrára süt, amint állok előtte és tudom, hogy más nem látta rajtam kívül ezerhatszáz éve.
Feltárcsáztam apám telefonját és megszólalt az üzenetrögzítője.
Mindenféle különleges nők pillantásai és hangjai.
Áhh, ez nem sok, nem elég. De a most kezdődő évben mindennek meg kell történnie, amire várunk. Az a baj, hogy időm nem lesz mindarra, amit szeretnék, és amire most lesz lehetőségünk. (Majd szavazgatunk arról, hogy mégis mi legyen.) Áldott újesztendőt magamnak és mindenkinek, sok-sok vérrel, vassal és kötéllel.

Na, még elemezzük a hosszú szavazásunkat, ugyanis ma éjjel lejár. Nem rossz eredménnyel járt, ugyanis bár több hónap alatt, de 57 olvasóm jött össze, vagyis azért sokan ismernek: ha minden olvasómról feltesszük, hogy intelligens ember, akkor az ország intelligenciájának valószínűleg a nagyobb fele olvas. Persze ebben biztos nem lehetek, és elvileg abban sem, hogy nem csapnak-e be dömpingszavazók, de nem hiszem: a jobboldali ember lényétől távol áll a dömpingszavazás, echte baloldali meg összesen talán kétszer három jelentkezett, tehát az eredményből nem úgy néz ki, hogy energiát fektettek volna csalásba. (Majd az országgyűlési választáson, mi?) Maradnak a fideszesek, akiktől elvileg kitelhet, de több személyes ismerőst is sejtek a szavazatok mögött, akiket levonva elég kevés a szavazat ahhoz, hogy természetes úton bejöhessen.
Abból a szempontból a szavazás katasztrofális, hogy az eredmények tisztán mutatják, hogy még az intelligens emberek közt sincs egyértelmű többsége az igaz úton járásnak, azaz nekünk. A következő eredmények születtek:
Jobbikos vagyok - 35%
Radikális, nemzeti, jobboldali vagyok, a 2006-os forradalom elvi alapján, de nem híve a Jobbiknak - 0
Jobbos vagyok, de forradalomellenes, a középkori hierarchikus társadalom híve, ultrakonzervatív, ultramontán, legitimista - 8%
Nemzetiszocialista vagy ahhoz hasonló politikai áramlat híve - 7%
LMP vagy más, kisebb szabadelvű-zöld rendszerkritikus politikai csoport híve - 5%
Kommunista Munkáspárt vagy más tradicionális marxista politikai csoport híve - 0
A fennálló rendszer híve, esetleg kisebb korrekciókkal (MSZP, SZDSZ, MDF vagy ezek valamilyen reformált formája) - 5%
A fennálló rendszert nemzeti érdekek szerint kissé korrigálva tudom elfogadni (Fidesz, KDNP vagy valami társszervezetük támogatója) - 21%
Nincsenek politikai nézeteim, nem érdekel az egész - 8%
Határozott saját véleményem van, de semmilyen magyarországi politikai csoporttal nem vagyok hajlandó egyetérteni, ill. szolidaritást vállalni - 8%
Az eredményt én a következőképp interpretálom (már mondtam, szerintem az ideális intelligenciacenzusos választást elég jól modellezné, közel 60 szavazatnál már láthatóan beálltak az arányok, nagy statisztikai tévedés nem várható): kerek 50% jobboldali, 31% baloldali. Sajnos a maradék felét nem tudjuk, fele azonban elég valószínű, hogy a baloldalra fog szavazni szellemi renyheségből és terelhetőségből (az apolitikusak). Így az eredmény még az is lehet, hogy kiegyensúlyozott lesz. (Ja, a matematikai rendszer egyébként sz**, mert 3% töredékszavazatot lenyelt, nem mutatja ki. Ebben az országban még egy netes szavazási program is sz**, ha nem is annyira, mint a BKV vagy a MÁV.)
Ha úgy választjuk csoportokra a szavazót, hogy a régi rendszer híve - a rendszert megbuktatni törekvő, akkor a helyzet jobb, mert 55% akar rendszerváltást, bár mintegy egynegyedük elutasítja ennek forradalmi útját.
Ha ész szerint szavaznánk, markáns, mintegy 15%-nyi a Jobbiktól erősen jobbra levő politikai erő jelenne meg, akár két pártot is képes lenne felemelni. Mivel ez a mocskos demokrácia van, az ő szavazatuk talán még 5%-ot sem fog kitenni, tehát nem fognak politikai erőként jelentkezni, éppen ezért alighanem ők is a Jobbikot erősítik majd. További jó hír, hogy a forradalmi jobboldal gyakorlatilag mind a Jobbikot támogatja, nincs más szeptembrista ideológia és erő, amelyre szavaztak volna; még jobb, hogy kommunista sincs a mi helyi virtuális Magyarországunkon. Érdekes, hogy szoci van, és ha összefognak, épphogy ütik a bekerülési küszöböt. Kááár.
Nem is igyekszem úgy beállítani, hogy semleges nézőként nézném, milyen baromság lenne. Mi mindannyian tudjuk, hogy létezik objektív igazság a világban, következésképp igaza csak egy világnézetnek lehet, és annak a győzelméért kell mindent megtenni. Ezt még a libik is tudják, látszik abból, hogy milyen hévvel állítják, hogy a "demokrácia" a bölcsek köve és azt ők a zsebükben is tartják (nem eszköz, hanem életmód, olvastam ma valamelyik szamárnál), csak éppen azt nem tudják, hogy ők rosszul választottak objektív igazságot, már abból látszik, hogy önellentmondásba keverednek, amikor az akármelyik nézet objektív, szavazati aránytól független igazságát elvből kizáró demokráciát dicsőítik. Egyébként a demokrácia a történelem talán legpocsékabb államformája, egyes hérószok önpusztító erőfeszítései dacára eddig mindenütt bebizonyította és rövid úton dicstelenül meg is bukott, ám sajnos többnyire nem elég rövid úton (lásd pl. az athéni államot). Pontosan igaz ez az ún. magyar köztársaságra is, amely eddig pont húsz és 1/4 évvel élt többet, mint egészséges lett volna.
DE AZ ÚJESZTENDŐBEN VÉGET VETÜNK NEKI, UGYE?

* Külsős érdeklődőknek: a ritmusa ||: iambus+iambus+creticus v. anapaestus :||
Ceterum censeo rem publicam esse delendam et regnum instaurandum.

Mikor is született a Krisztus?

Merthogy ugye Krisztus születését ünnepeljük. Az általános vélekedés szerint ez csak kései kitalálás szerint lenne karácsonykor, pogány napforduló-ünnepek, Mithras születése-ünnep és hasonlók hatására vagy ellenpontjaként.
Nos, ezekkel valóban egybeesik, de ennek alapján módszertani hiba tagadni, hogy valóban ekkor született, mert akkor tagadnunk kellene Dzsugasvili születésit is, ami ugyebár napfordulóra esett, Petőfiét, mert nyilván csak szimbolikus, hogy újévre virradó éjjel volt, még inkább Tamási Lajosét, mert újévre virradó éjjel született és éppen napra 100 évvel Petőfi után, ami átlátszó kreálmány, hogy a Piros a vér... költőjének szimbolikus születési időpontja legyen, sőt tagadhatnám a saját születésemet is, mert az elég mitikus, hogy apám két nap eltéréssel született a legjobb barátjától, akit Grósznak hívtak, mire én két nap eltéréssel születek a legjobb barátomtól, akit Grósznak hívnak...
Kutassuk inkább azt, hogy ki mit tudott az ókorban Krisztus születéséről.
Az első, aki ír erről és egyből XII. 25-re helyezi, Victorinus poetoviói püspök Kr. u. vsz. a 260-as években, tehát elég korán, ráadásul azt állítja, hogy Sándor jeruzsálemi püspök hátrahagyott iratai közt találta a forrást, amaz pedig azt állította volna, hogy az apostoli iratokból vette... Az utóbbi talán csak tekintélynövelő tódítás, mert Péter még az evangéliumot sem maga írta meg, hanem hagyományozta Márknak szóban, de Sándor 231-49 közt volt püspök, és max. két évtizeddel később a hagyatékát tanulmányozni, teljesen hihető dolog. Forrásunk tehát a III. sz. második negyedére keltezhető.
Sajnos, a forrás több helyütt önellentmondó, és két nem egészen egyező kézirata van. Főleg az évszámok rosszak: eszerint Krisztus született 9-ben, megkeresztelkedett 46-ban és meghalt 58-ban (!). Az utóbbi kettő először is azért rossz, mert Pontius Pilatust 36-ban elcsapták a helytartóságból, és elég vad lenne azt állítani, hogy az evangélium téved, amikor Pilatust nevezi helytartónak, nem pedig bő százötven év múlva Sándor az évszámmal.
Továbbá az egyik kézirat szerint született vasárnapon. Ha ez és a dec. 25-ös nap igaz, a 9-es év kilőve, esélyes a Kr.e. 11 (azaz -10), Kr.u. 1 és 7 év.
Továbbá ugyanez azt írja, hogy élt 32 évet, 3 hónapot és 11 napot, ami alapján vagy egy ápr. 4-re eső peszachkor halt meg, vagy rossz a dec. 25. Viszont ez ellentmondásban áll a szöveg egy másik pontjával, mely szerint márc. 25-én (a másik kézirat szerint 23-án) feszítették meg, de az összhangban van az ugyanott említett furcsasággal, hogy ugyanaznap fogantatott, amikor szenvedett.
Ja, és még azt is írja (ennek később lesz valami értelme), hogy jan. 6-án, csütörtökön keresztelkedett meg.
Ebből a borzasztó katyvaszból szerintem akkor lehet valamit kihozni, ha kiderítjük, végülis mikor halt meg, és abból 32-33 évet levonva elfogadható eredményhez jutunk, mert hogy kb. annyit élt, azt minden hagyomány állítja. Kell tehát egy Pontius Pilatus alá eső (26-36) közti peszach, aminek a széderestéje péntek.
Noha nem vagyok kifejezett szakértője a témának (ha hülyeséget írok, majd Faszbinderné lesz szíves kommentben kijavítni), nekem úgy tűnik, akkor még nem lehet mechanikusan a mai zsidó húsvétszámítást használni, mert az későbbi, viszont egy széderestének illenék niszán hó 14-ének lenni, következésképp teliholdnak vagy az azt megelőző napnak (az észlelés bizonytalanságát azért tartsuk szem előtt).
Hát ebből röviden kiszámolva az lesz, hogy 29. III. 18-án volt egy pénteki telihold, de az túl korainak tűnik egy peszachhoz, 33. IV. 3-án és 36. III. 30-án.
A 36-os dátum esetén kb. 3-ban születhetett (volna), de akkor dec. 22 volt vasárnap, ami sem nem 32 évvel, 3 hónappal és 11 nappal van előbb, csak 9 nappal, sem nem 25-e. Ráadásul csütörtöki jan. 6-a belátható idővel feltételezett halála előtt 35-ben volt, és akkor összesen egy esztendő jutott volna neki tanításra; másfelől Pilatus elítélte volna, majd rögtön pár nap múlva már röpült is...
Nekem a megoldás nem nagyon tetszik, de el kell ismernem, hogy kizáró érv nincs ellene. Ez esetben azonban biztosra nem mondhatjuk a születésnapját, csak annyit, hogy téli napforduló környékén.
A 33-as dátum esetén kb. Kr.e. 1-ben születhetett (volna), de akkor dec. 25-e szombat volt. A következő évben volt vasárnap, mint már írtam. Ráadásul 11 napnak dec. 24 jön ki (ez azért simán kijön abból, hogy a római dátumokat ujjainkon számolva mindnyájan klasszul tudunk tévedni). Csütörtöki jan. 6-nak pedig adódik a 29-es év, ami egészen pofás.
Szóval nem igazán jó a megoldás, és csak azt tudom ajánlani, hogy valahol valaki valamit elszámolt, és Alexander több forrást is egybedolgozott, a márc. 23/25-i halál biztosan rossz (csak 34-ben esett arra holdtölte, viszont az irtózatosan kedd volt, és egy keddi nagypéntek azért egészen furcsa lenne), gondolom, itt tényleg valaki szimbolizált egy jót, hogy milyen jó lenne, ha ugyanaznap fogantatott volna. Kétféle elszámolást tudok elképzelni:
a) valaki elírta az évet, 31 helyett 32-t, és Krisztus 1-ben született, még csak harminkettedik évében járt, nem pedig betöltötte azt, amikor meghalt; +egyet elnézett az ujjain, de a születésnap valóban DECEMBER 25, szent Karácsony napja, vasárnap.
b) valaki elírta a napot, nem vasárnap volt, (talán feria VI helyett született feria I, egy V-t kihagyva?), és Krisztus Kr.e. 1-ben (= 0) született, talán dec. 24-én, ami péntek volt - de azért ezt 100%-ra nem venném.

Áldott karácsonyt mindenkinek!
Ceterum censeo rem publicam esse delendam et regnum instaurandum.

Áldott karácsony

Karácsony szent napjai előtt állunk. Az ország napok óta zsong és bong az ünnepi előkészületektől, és három vagy négy napig mindenki hejehujázni fog, bár kevesen tudják, mit ünnepelnek, a hivatalos ideológia szerint persze a "szeretet" és "békesség" ünnepe van.
Igenám, csakhogy karácsony éjszakáján Jézus Krisztus születését ünnepeljük.
Jézus pedig saját jöveteléről ezt mondotta (Mt 10, 34-35):
Ne gondoljátok, hogy azért jöttem vólna, hogy békességet bocsássak e' földre: nem azért jötem, hogy békességet bocsássak, hanem fegyvert. Mert jöttem, hogy azt cselekedjem, hogy a fiú az ő attyának ellensége légyen, a leányzó az ő annyának, és a menye az ő napának.
Most is háború van, és a háború az áldott karácsony jele.
Kívánok áldott karácsonyt minden olvasómnak, egy nagyon szép, magas karácsonyfával az Országház előtt, amelyen gazdag és híres csúcsdísz és csüngők himbálózzanak: csúcsán Gyurcsány Ferenc, ágain a többi...

Ceterum censeo rem publicam esse delendam et regnum instaurandum.

Téli napforduló

Ma is ünneplünk. Részint születésnapom van, de ez nem olyan fontos (azért némi abszint fogyasztását okozta), részint húsz éve indult a legszebb disznóvágás, amire emlékszem.
Éppen vizsgáztam aznap, nem szeretek születésnapomon vizsgázni, de muszáj volt, s noha Jenő bátyánk áldott jó lélek volt (m. kir. légvédelmisként végigjárta a francia hadifogságot, ami alig volt durvább, mint a legmocskosabb szibériai tábor, utána élete végéig azt terjesztették róla, hogy SS-önkéntes volt) meg tudtam is az anyagot, mégis négyesem lett az idegességtől. Utána rohantam haza és ültem be a tévé elé, s kb. azokban a percekben mondták be, hogy a suszterinas meg nem erősített hírek szerint elmenekült Bukarestből...
VÉGE.
Indult a disznó kergetése, aztán másnap elkapták, és szenteste vérét vette a böllér.
Irtózatos feszült napok voltak, utólag magyarázhatlan rém- és valódi hírek vegyesfelvágottja áradt a televízió folyamatos közvetítéséből, s hatalmas érzés volt egyenesben nézni az Elvtárs és az Elvtársnő megállását a "bíróság" előtt. Valami oláhul nagyon gyéren tudó kutyaütő szinkronfordította a bírákat, védőket és a suszterinast, sokszor megállt tanakodni, ez mit jelent, és emlékszem, hogy egyszer azt állította, hogy Elena naccsasszony azt kiáltja a bírákra: "Vízilovak!" Gyanítom, hogy elqrta a fordítást, de már sose leszek benne biztos. Végülis nem lehetetlen...
Mindazáltal a "bíróságot" célszerű idézőjelbe tenni, mert az eljárás a jogra a legtávolabbról sem emlékeztetett, törvénykönyv és paragrafusok emlékeim szerint nem szerepeltek az ügyben, a vádlottakba az ügyész és bírók vállvetve ordították bele a szót, vádbeszédre meg csak egy nagyon rövidre tudok visszaemlékezni, de azt a védő mondta... Biztos mondott az ügyész is, de az elkerülte a figyelmemet.
Helytelen volt? Nem, nem hiszem. A diktátor jogszerű elítélése fogalmilag valószínűleg lehetetlen, hiszen a jogszerű bírói eljárás alapkelléke szükségszerűen hiányzik, a pártatlan és elfogulatlan bíróság. Vele szemben pártatlan embert ui. nem lehet találni. A diktátort mindazáltal el kell pusztítani, így a legcélszerűbb megoldás meglincselni. Erre találták ki a római jogban a Lex Valeriát.
A Lex Valeria és eme gondolatmenet alapján helyeslem az ávósok meglincselését is 1956. október 30-án, Lamberg felkoncolását a hajóhídon (a két bakdaru, Elkúr és Tuk megnevezésére először akartam javasolni a Lamberg és Demszky neveket, de túl intellektuális lett volna), és ezt az eljárást javaslom Fletókánkra is.
A mai ávósokat nem feltétlenül kell mind kivégezni, mert olyan szerencsétlen idióták, hogy kár beléjük a kötél. Ma teljesen tele lett a t**öm velük, amikor rákapcsoltak a mobilomra. Persze számomra teljesen nyilvánvaló volt, hogy miért épp ma és mit akartak hallani, de ZAVARÓ volt, hogy olyan hangosan kattogott a hülye felvevőjük, hogy alig hallottam Grósz Jakabot a háttérből. Nem baj, magnóra mondtam nekik terrorista terveimet, miszerint Fodor Gábor s***lyukába távirányítású bombát helyeztem el, és azzal fogom felrobbantani a parlamentet a következő ülésnapon.
Két lehetőség van.
1. A f*** ávó komolyan veszi magát, és akkor Fodor Gábornak lesz egy kellemetlen motozása a következő ülésnap kezdetén.
2. Az ávósok se veszik magukat komolyan, csak Drazsé utasítását követik, akkor meg közlöm velük, hogy menjenek az anyjukba, én azért telefonálok, hogy halljam a másikat, nem azért, hogy üzengessek nekik, és különben is, már Morvai Krisztina megmondta, hogy a technikai színvonalukkal égetik Magyarországot.

Ceterum censeo rem publicam esse delendam et regnum instaurandum.

Egyetemes gyász

Ma megyünk be a brumába, azaz a téli napfordulóba. Ez azt jelenti, hogy ma van a legsötétebb nap a földön. Eléggé úgy néz ki, hogy a leghidegebbek egyike is, épp hogy a kezem-lábam nem fagyott le. Fájt a fejem a hidegtől.
Faszbindernek üzenem: olvassa el a Teofíliát, Andor Csaba barátom regényét, és akkor rájön, hogy miféle nyomdában járunk is mi... és miért feledünk ott mindig dolgokat... erre a poénra csak most jöttem rá. Ő történetesen a kéziratot hagyta ott, amiért bement, és egész nap autózhatott miatta.
Egyébként ugye az egész emberiség történetének legfeketébb napján is járunk. Sajnálom, hogy abszolúte nem értek a számtechhez, mert ma kellett volna egy gyászkeretet szerkesztenem a főoldal köré, de mire rájövök, hogy kell, holnap lenne. (Empirikus úton szoktam buzerálni a html-t, különböző parancsokat kiadva, és lesem, mi történik.) Százharmincegy éve született a Postarabló, a gyilkos, az Antikrisztus.
Gondolom, Fletó és Lendvai, a sánta k***, most már merevrészegen ünnepelnek és köszöntgetik fel egyre-másra pokolbeli atyjukat.
Élvezzétek csak a sötétséget, már rövid ideig tart, és akkor jön a büntetés. Emlékezzetek arra is, hogy húsz évvel ezelőtt ilyenkor mi volt. Kedves elvbarátotok és másik példaképetek, a suszterinasból lött Kárpátok Géniusza még halálkomolyan azt hitte, hogy örökké tart a dicsőség, és egész nap lövetett, mi, az egész ország, egész nap rémülten néztük a folyamatos tévéhírszolgálatot (más műsor szinte nem is volt), de mi már mind sejtettük, hogy már csak percek, órák, napok, és meghal.
Ui. Mára ajánlott film: Tengiz Abuladze: Vezeklés. Ezt úgy minden emberszabású embernek ismernie kell, és egy-két évente újranéznie.

Ceterum censeo rem publicam esse delendam et regnum instaurandum.

ESIK A HÓ!

Tudománypolitikai szemle

Szemlézzük a tudománypolitikai megnyilvánulásokat, már ami érdekes.
Tegnap kaptam egy körlevelet, amit már akkor ki kellett volna tenni, de még most sincs időm. Egy cikket csatolt hozzá, amit ezennel linkelek: Laczkovich Miklós: Bologna és a tanárképzés.
No, ebben röviden minden benne van, aminek benne kell lennie.

Ma jött egy másik érdekes, egy meglepő esszét lökött valaki, akit nem ismerek, az lmp blogjára. Meglepő, mert alapjában kritizálja a liberális gondolatdiktatúrát, szabadgondolkodó (nem = liberális, bár ő nyilván úgy hiszi) elvi alapról. Azért remélem, hogy nem fogják kitúrni maguk közül hálából, ha már egyszer ők szabadelvűnek vallják magukat. Sok mindennel egyet is tudunk vele érteni – na jó, nem bírja ki a lelkecskéje, hogy egyet ne fasisztázzon, dehát én meg böfögni szoktam ebéd után –, amíg nem ér el a tudománypolitikai kérdéshez. Szegénynek a tudományos közéletről nem sok f***ja lehet, ez kiderül.
Hát, most homályosítsuk fel egyről-másról.

Azt írja szegény, hogy a tudomány "a rendelkezésre álló adatokból, mindig az igazsághoz legközelebb álló megállapításokat von le. ... Minden tudós tudja, hogy a leggyorsabb út egy kolléga szakmai hulláján vezet felfelé ezért mindent megtesz, hogy hibát találjon a másik elméletében és nem teszi meg azt a szívességet a másiknak, hogy a sajátját nem teszi kerék alá és sóskútba mielőtt próbára tenné a tudományos élet szélesebb fórumai előtt is."
Na hát ez nem így van.
A szakmai hullát úgy állítjuk elő, legalábbis nálunk, hogy valamelyik politikailag nyomatékos erőnél nyaljuk be magunkat annyira, hogy minden kutatás+fejlesztés anyagi támogatást magunknak juttassunk és a rivális kollégát anyagilag megfojtjuk.
És mivel tudjuk a politikailag releváns erőt (nálunk SZDSZ, néha esetleg Fidesz, mint szűkebb szakmámban gyakori) oldalunkra billenteni inkább, mint hogy a gazdasági lobbinyomása előtt nem bástya vagyunk, hanem erős rés... sőt?
És ha K***országban így megy, mért ne menne így másutt?
Szóval óvatosabban közelítenék ahhoz, hogy a "hivatalos" tudomány véleménye mennyiben politikai hatás eredménye, ha tetszik, "összeesküvés." Van egy pár példa arra, hogy valóban tudománytalan baromságokat országokon átívelő tudományos szerveződések ránkkényszerítsenek politikai okokból. Lásd micsurinizmus, marrizmus stb. Ha ilyen előfordult nálunk és Kelet-Európában, elég logikus, hogy felvetődik sokakban, hogy előfordul pl. az USÁ-ban is (a példa mindjárt jön is). És miért is ne lehetne igazuk, teszem hozzá. Az összeesküvéselmélet per definitionem csak akkor lenne tartalmától függetlenül hülyeség, ha összeesküvés nem létezne a világon.
Arról aligha hallott, hogy annakidején a DDT világméretű környezetkárosító hatásának mértékét, amit ugye az egész világ elfogadott, Clauss Gyurka vitatta állhatatosan, minden fórumon vitatta, mondván, hogy üzletpolitikai nyomás áll a túldimenzionálás mögött. Róla és az élet eredetéről pedig már eleget írtam.
No és hát a finnugor eredet tagadása, mint neonáczi összeesküvéselmélet... itt hibádzik nyilvánvalóan a józan ész a PC hatására. Persze nem az alsótatárlaki sumér szittya bizékről beszélünk, de az ugye ugyanúgy marginális (a Hunhír lökedékeit és hasonlókat kivéve), mint a globálisfelmelegedés-tagadás libiéknél. Ami az érdemi részét (urali vs. altáji vs. iráni elemek) illeti, ez tipikusan az a kérdés, ahol egyértelmű a politikai erőszak ténye. Ugyebár volt egy ugor-török háború, ahol az egyik oldalon a (ha nem is akkor, de húsz évvel azelőtt) hatalmi eszközökkel helyzetbe hozott és teljes tudománypolitikai támogatású akadémikus irányzat állt szemben az anyagi és oktatási eszközök nélkül egyedül a szaktudására támaszkodó (ahogy az elején írtuk: politikai lobbinyomással a K+F-től megfosztani a nálunk látnivalóan tehetségesebb szakmabelit!) Vámbéry Árminnal szemben. Hab a tortán, hogy mivel ő zsidó volt, a szerző szerint való echt-jobbikos ideológia lenne finnugrista, szemben a "törökösök" zsidó világösszeesküvésével...

Ceterum censeo rem publicam esse delendam et regnum instaurandum.

Sz**kavaró rendőrök

Az idióta ávósok ma éppen akkor találtak rákapcsolódni a telefonvonalamra, amikor anyámat felhívtam, és ilyen épületes dolgokról társalogtunk, mint a fürdőszobai lefolyódugulás, a kézi csőgörény (tudjátok, a kurblis spirálacél), meg az abban megtapadó, izé...
Az ávósok per definitionem idióták, meg specifikusan azért is, mert annyi évtized után még mindig nem tudnak rájönni, hogy a vezetékes hálózat lehallgatásának olyan, semmivel össze nem téveszthető zaja van, amit csak a komplett gyagyások nem ismernek fel, vagyis tevékenységük tökéletesen felesleges, de mint Morvai Krisztina nemrégi leveléből tudjuk, gyakorlott ellenálló előtt ugyanúgy lebuknak a mobillehallgatáson is.
Úgyhogy legalább volt alkalmam megmondani nekik, milyen tevékenység elvégzésére volnának szakmailag alkalmasak, és mely testrészükkel végezzék a kézi csőgörény helyett. Drazsénak a fejét kértem, ezt külön kiemeltem.

Más, mellékes. A folyó szavazáson úgy látom, először esett 50% alá a jobboldaliak összesített aránya. (Az apolitikusokat leszámítva még felette van, de azok potenciális Fidesz-szavazók, mert majd arra szavaznak, akire a mama mondja nekik, vagy a mucuska, vagy a tévé.) Egyfelől nem örülök neki, szomorú, hogy ez a helyzet az átlag feletti intelligenciánál is. Másfelől az jó, hogy inkább velem ellentétes nézetűeknek hintem a gondolataimat, akiknek még hasznos lehet, ha esetleg elfogadnak egy új véleményt (mondjuk, az eddigi három szoci/szadeszos olvasónál ez nem túl valószínű, és általában sem, mert tapasztalatom szerint minél inkább jobboldali valaki, annál toleránsabb szokott lenni az eltérő vélemény iránt). Akárhogy is, a tényeken nincs módom változtatni. Majd bolond lennék megkérni ismerőseimet, hogy szavazzanak, meg ilyen hülye trükkök, amivel ütődött bloggerek és híroldalak élni szoktak közvéleménykutatásnál. A cél éppen az, hogy ne csapódjam be, önmagam által sem, hanem a meztelen igazságot lássam.

Ceterum censeo rem publicam esse delendam et regnum instaurandum.

Hordalék és morzsalék 2.

Ortodox zsidónak néztek a trolibuszon. Egy ősz pajeszos és szakállas, fekete kaftános egyén szállt fel mellettem, és amikor meglátott, tétovázás nélkül félhangos héber (?) üdvözlő szavakat idézett hozzám.
Zavart, hogy noha egy esztendeig tanultam klasszikus héber nyelvtant is, még azt sem tudtam megállapítani, vajon igével vagy főnévvel kezdte mondandóját, nemhogy értelme lett volna. De persze ki tudja, milyen rémes askenázi kiejtést használnak itt a VII. kerületben.
Iszonyú lényegtelen esemény, csak emlékezetembe idézett egy már talán három esztendős szintén lényegtelen talányt, amit valószínűleg soha nem fogok tudni megfejteni. Ugyanazon a trolin befele menet egy középkorú, gyűrött fáradt arcú, kicsit kopaszodó borotvált állú pasi állt mellettem, a semmibe nézett, majd a Szövetség utcánál a zsebébe nyúlt, váratlanul előhúzott belőle egy sábeszdeklit és a fejére helyezte. Azóta sem tudom: a) napi gondjai-bajai közt elfelejtette, hogy ő zsidó, és épp ott jutott újra eszébe, b) a Szövetség utca vonalának van valami rituális jelentősége?
Aki tudja a választ, alkalomadtán adja meg nekem.
Grósz Jakab szerint Drazsé lemondása után kulturálisan fejlettebb pozícióba került, és személyesen ő jött fel a hétvégén a lefolyómból. Hiszem is, meg nem is, szerintem a zsebfouché nem tud igazán fejlődni, talán inkább közönséges, pártfüggetlen budapesti sz**ról van szó. Azért aranyos az ezer találgatás, hogy miért menekült el hirtelen ez a baknyúl-nemzette kiszista, különösen az a kiszivárogtatás tetszett ma, hogy milyen szavakkal követelték a nemtudommilyen ideológiagyártó társaságok (ja, megnéztem, Freedom House) a libafostól az együttműködés fejében Drazsé eltüntetését.
Azért írok hülyeségekről, mert olyan elkeserítő az ország "komoly" oldala.
Harc kéne ide, komoly harc, hogy némi lelki munícióhoz jusson a magunkfajta, ez alatt most nem a jobboldali embert értve, hanem az intellektuális és valami pozitívat akaró emberfajtát. Az egyetemeinket pedig be kéne záratni, és az utóbbi három év diplomáit érvényteleníttetni.
Az is érdekes, hogy ha egy kommentelőnek válaszolok, a legritkább esetben ír rá valamit. 1) aztán már lusta elolvasni a válaszomat, 2) olyan cáfolhatlanul fogalmazok, hogy nem tudna rá mást válaszolni, mint hogy igazat ad, és az rosszul esik lelkecskéjének? Pedig ugye, az olvasóim átlagos IQ-ja valószínűleg legalább háromszorosa az országos átlagnak (de még az országos fehér átlagnak is kétszerese).

Ceterum censeo rem publicam esse delendam et regnum instaurandum.

DRAZSÉ MENEKÜL!

1956 júl. 26-án hajnalban a Kopasz, minekutána lóttában-futtában összepakolt ezt-azt, egy ávós különgépen elmenekült Moszkvába. Ő ugyanis nagyjából tudta, hogy hamar jön valami, amit jobb nem kivárni.
Annyira lóttában-futtában, hogy amikor nov. 4-e után a környékbeli lakosok kifosztották az Elvtárs villáját (nov. 4-e után, ugyanis addig a Nemzetőrség vigyázott rá, hogy illetéktelenek ne vigyék el a népre visszaszállandó vagyont), nemcsak zongorát hordtak el talicskán, hanem megtalálták a párttagkönyvét is, már nem emlékszem, hány hónapnyi tagdíjfizetési hátralékkal együtt.
Ma pedig Drazsé lépett olajra.
Három hónap, és kezdődik?
Arra azért kíváncsi leszek, Drazsé is elhagyta-e az igazolványait, és neki hány hónap maszoptagdíj-elmaradása van.

U.i. Aki fel tud homályosítani, hova tűnt a baloldalt kikülönözött kommentfalam, szóljon. Drazsé még utoljára ezt lopta el?
U.i.2. UTÁNA FOGUNK MENNI A VILÁG VÉGÉIG!
Ceterum censeo rem publicam esse delendam et regnum instaurandum.

Hordalék és morzsalék*

Ha Verne Gyula ma élne, Magyarországról írna kalandregényt.
Ez idáig evidens, nem új felfedezés.
Az új, hogy én már a mű címét is tudom.
Egyesben a Hungária körúton át.

Hétvégén azért nem írtam semmit (egyebek mellett), mert a fürdőszobai összefolyóból feljött a sz**. Annyira nem látványosan és katartikusan, mint Ferreri A nagy zabálás című zseniális filmjében, amelyben negyven évvel ezelőtt pontosan megjósolta a szekularizált Európa szörnyű halálát, de azért nem örültem neki, és nem vigasztalt, hogy immár a lakásom is Magyarország szimbólumává nemesedett.

Napi jóhír, hogy Benedek Fülöp mezőgazdasági főmaffiózót elmeszelték, bár sajnos csak felfüggesztettre. Szegény apám most diadalünnepet ülne. És nem baj, nem félek tőle, hogy nincs még egyéb ügye, amit eddig nem szedtek elő, de amiért a rendszerváltás után megkapja a letöltendőt is.

Tegnapi kísérletem után új javaslatot teszek a polgári engedetlenség kiszélesítésére. Akinek új személyazonossági papírra van szüksége (SZIG, útlevél, stb.), mert a régi lejárt, menjen fehér ingben és mellényben fotózkodni. Nekem bejött. Aztán a rendőr mit fog csinálni, ha a hivatalos papírokban szembesül a "tiltott" ruhadarabbal?

Ceterum censeo rem publicam esse delendam et regnum instaurandum.

*Izé, Flotsam and jetsam (még nem Orthanc romjaiból, de nemsoká)