...és viszem a kb. 30 kiló ügyiratot egy dobozban.
Nem samesz veszi át, nem egyszerű ügyintéző maki, hanem doktorátussal rendelkező felelős vezető, adott hivatali részlegben a legnagyobb tótumfaktum. Még az átvétele is elég fáradságos, a legnagyobb köteget én is cipelem be a raktárba.
És mikor megvolt az átvétel, feltehet-e egy személyes kérdést? Igen, hogyne. (Azt hittem, valami olyasmi lesz, hogy én tényleg hiszek-e ebben a sok baromságban, amit összeírtam, vagy hasonló.) Nem. Hanem hogy tudnék-e segíteni neki, véleményem szerint hogy szabályos az oktatási anyagnak használt publikáció idézésének dokumentálása.
A köztársasági érában írt magyar próza szerintem legnagyobb darabja Sarusi Mihály Kazal c. regénye, főhőse egy rendőrtiszt, aki '56-ban a nép oldalán állt, mint a rendőrség többsége (ez is mutatja, hogy '56-ban a sünség szakmai és erkölcsi szintje mennyivel fölülmúlta a mait), majd emiatt utána több évet töltött saját kertjében a szénakazal alá ásott gödörben. Mikor valami amnesztia után előjöhetett, vette a fáradságot és bement utódaihoz, az új sünökhöz, akik persze mind kádárhuszárok, és elmondta nekik pontról pontra, hogy milyen nyomok alapján fogta volna el magát a helyükben egy hét alatt.
Na ez a jelenet jutott az eszembe.
És legközelebb majd arról is minket kérdeznek meg, hogy milyen típusú gumikartácsot kell betölteni a rebiszes fegyverzetbe, vagy azt ők döntik el?
Ceterum censeo rem publicam esse delendam et regnum instaurandum.
Nem samesz veszi át, nem egyszerű ügyintéző maki, hanem doktorátussal rendelkező felelős vezető, adott hivatali részlegben a legnagyobb tótumfaktum. Még az átvétele is elég fáradságos, a legnagyobb köteget én is cipelem be a raktárba.
És mikor megvolt az átvétel, feltehet-e egy személyes kérdést? Igen, hogyne. (Azt hittem, valami olyasmi lesz, hogy én tényleg hiszek-e ebben a sok baromságban, amit összeírtam, vagy hasonló.) Nem. Hanem hogy tudnék-e segíteni neki, véleményem szerint hogy szabályos az oktatási anyagnak használt publikáció idézésének dokumentálása.
A köztársasági érában írt magyar próza szerintem legnagyobb darabja Sarusi Mihály Kazal c. regénye, főhőse egy rendőrtiszt, aki '56-ban a nép oldalán állt, mint a rendőrség többsége (ez is mutatja, hogy '56-ban a sünség szakmai és erkölcsi szintje mennyivel fölülmúlta a mait), majd emiatt utána több évet töltött saját kertjében a szénakazal alá ásott gödörben. Mikor valami amnesztia után előjöhetett, vette a fáradságot és bement utódaihoz, az új sünökhöz, akik persze mind kádárhuszárok, és elmondta nekik pontról pontra, hogy milyen nyomok alapján fogta volna el magát a helyükben egy hét alatt.
Na ez a jelenet jutott az eszembe.
És legközelebb majd arról is minket kérdeznek meg, hogy milyen típusú gumikartácsot kell betölteni a rebiszes fegyverzetbe, vagy azt ők döntik el?
Ceterum censeo rem publicam esse delendam et regnum instaurandum.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése