Időhiányban szenvedek! — kiáltotta Töttössy az óra vége felé.
Én is így kéne kiáltsak, most jutok hozzá, hogy a nov. 1-i bejegyzést felibe-harmadába megfogalmazzam, és közben jönnek az új események és hírek, és az új katasztrófák, amiktől még kevesebb időm van.
De vissza a reformációhoz.
Két újabb hittani eltévelyedés van, amelyek bizarr módon egyszerre általánosak, noha egymás ellentéteinek látszanak.
7. A mai protestantizmus lényegében tagadja a Kulcsok Hatalmát. Én még nem hallottam arról, hogy akármilyen nyilvános, botrányt okozó bűn elkövetése, sőt tartós abban élés után az egyházszervezet elvárta volna a nyilvános vezeklést, és annak elmaradása, illetve a bűnben maradás szándékának egyértelmű megőrzése esetén teljesítette volna elemi kötelességét, és eltiltotta volna a szentségtől a bűnöst. (Egyetlenegy formális rendelkezésről tudok, amely ezt kötelezővé teszi, az is a Horthy-korszakból származik, és az is csak a reverzálist adó házasfelet kötelezi kemény 1 (!) esztendő vezeklésre. Tekintettel a ref. egyház ostoba gyakorlatára, hogy csak sátoros ünnepen szolgáltatja ki az Úrvacsorát [szerintem ez lesz majd a 9. számú eretnekség], általában max. 3-4 alkalommal érzi úgy az ipse, hogy ő vezekel, ami enyhén nevetséges, de rá'dásul (Petőfi szavával élve) én még azt se hallottam, hogy ezt a jogszabályt alkalmazta volna valaki. Persze könnyű ezt meghozni, mert a közemberre vonatkozik, és inkább gyengeségből elkövetett bűnre, az ún. jótól való restség alesetére, és egyszeri elkövetésre, nem bűnben megcsökönlésre. Mikor merte egy gyülekezet használni a kétségtelenül a Szentírásban megkapott Kulcsok Hatalmát, és bézárni a kaput a folyamatosan nyílt bűnben élő és attól jobbulási szándékot nem mutató oszlopos egyházvezetők, lelkészek, presbiterek és világi gondnokok előtt, akik lebuktak mint besúgók, akik a már említett kaszinó-affért és hasonlókat űznek, akik mint X. Péter Ákos testvér, nyílt bigámiában éltek és időről időre "leugrottak a garázsba" (ez a kifejezés közmondásossá vált, és a B. Nejet — B itt sorszám-értékben — Garázsként ismerte az ország) "megnézni a kocsit".
8. Noha Kálvinnak és társainak alaposan kifejtett elvi álláspontját, hogy a Szentírás alapján két szentséget különíthetünk el, senki nem cáfolta eddig, logikai inkompetencián kívül a nyílt vitára való gyávaság miatt is, de facto az egyházszervezet átvette a katolikus egyháztól a "papi rend szentsége" néven ismert intézményt azáltal, hogy a lelkészi hivatás betöltőit kiváltságokkal, speciális kinevezési formákkal, államon belül államként (és egyházon belül egyházként) működő képzési rendszerrel a többi három hivatás fölé emelte, és az egyetemes papság elvét gyakorlatban nem követi, ugyanis a prédikátori szolgálatot és vele a szentségek kiszolgáltatását még szükség esetén sem engedik át laikus testvéreknek. Ilyen szükséghelyzet pedig nemcsak vészhelyzet esetén mutatkozik keresztelésre, mint azt még a katolikusok is elismerik hivatalosan, hanem az egyházszervezet általános összeomlása és elvilágiasodása esetén is minden tekintetben, amint az egyháztörténet szépen mutatja Waldo Péter testvér és mások, sőt Kálvin példáján. Sajnos itt az utóbbi személy a lelkész testvérek iránti túlzott tisztelet okán — igen ritka eset nála — konciliáns magatartást mutatott, és ezzel maga nyitott utat a későbbi tévelygés beszivárgására, mint talán legközelebb elmagyarázom, de most már megint elfogyott az időm írni. Elég legyen itt annyi, hogy az összeomlás napjainkban szemmel látható, és elviekben indokolt azokban a gyülekezetekben, ahol a pásztor nyíltan a Sátán szolgálatába lépett, a három másik hivatás képviselőinek vagy éppen laikusoknak átvenni a szolgálatot külön felhatalmazás nélkül.
U.i. Mi az, ami itt torlódik a nyakunkon, és nincs időm írni róla?
A galagonyalekvár készítésének részletes leírása.
Tegnap volt egy miniatűr taxisblokád, tapasztalataim.
Putyin veri a feleségét. Hát hiszen ugyi orosz, hogy tenne másképp?
Az MTA anyjának promiszkuus szexuális élete.
Ceterum censeo rem publicam esse delendam et regnum instaurandum.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése