és klójavítással kezdtem az újévet. Ez már úgy tűnik, helyi hagyománnyá vált, mindenesetre a petárdázásnál még ez is kellemesebb.
Az eredmény 100%-osnak néz ki, és még csak 3.-a van, tehát két hétre se volt szükségem, feltehetőleg jóval jobb belügyér lennék, mint Sintér Sanyi (bár erre a posztra mégis inkább Altízyt ajánlanám, aki egyszer azt mondotta volt, ez esetben "azzal kéne kezdeni, hogy egy különleges kommandót küldünk a Teve utcai Halálcsillag hermetikus megszállására és minden ottani információ lefoglalására").
A mozgatórugóm igazából nem az, hogy kif***ott a klótartály, hanem hogy az év végén összesítve anyagi helyzetemet kiderült, hogy pozitív szaldóval zárok, és ezt meg lehetett ünnepelni azzal, hogy azonnali hatállyal, készpénzért vegyek egy teljesen új tartályt. Noha előzetes költségvetésem csak nagyon hozzávetőleges volt, sok ad hoc módosítással év közben, és természetesen hatalmas anyagi buktákkal a világválság és a fülkeforradalmi csőcselék tombolása miatt, valamint nem közbeszerzéssel, hanem lehetőleg a piacon pótoltam szükségleteimet, a dolog nem teljesen meglepő.
Ismerőseim általában rendkívül sóhernek tartanak. A valóság azonban inkább az, hogy elvből ragaszkodom a pozitív, legrosszabb esetben nullszaldós költségvetéshez, és ezt az elvet be is tartom a gyakorlatban. Nem vagyok tehát egy kifejezetten Matolcsy-típusú ökonómus (illetve talán igen, de nem Gyuri-, hanem Mátyás-kivitelben), de szerintem kevés EU-ország pénzügyminisztere tud megközelítőleg olyan effektív lenni, mint én. Legalábbis a veszteséges befektetéseimet már a múlt év elején felszámoltam, nyelve egyet a végleg elúszó tőkerészre, és nem engedve el az év folyamán még elúszandó többszáz rongyot, hitelt pedig végképp nem vettem fel soha sem kedvező, sem kedvezőtlen feltételekkel, szintén kőkemény elvből. Mindehhez többnyire minőségi árut szereztem be, NEM tescóban — kivéve talán külföldi tömény alkoholokat — és végképp NEM lidlben. Nőkre pedig csak készpénzt vagyok hajlandó költeni, előre tervezhető szinten, kötelezettségeik kiegyenlítésére és a költségvetésembe való beleszólásukra esélyük sincs. A gazdálkodás eredményességének további érdekes mutatója, hogy két éve sikerült 1/2 méretűre csökkentetnem a szeméttároló kapacitásomat (ami természetesen jelentős rezsicsökkentést is okozott), mivel 1/2-nél jóval kisebbre csökkent a környezetterhelésem, és a birtokomban lévő termelési eszközök amortizációja talán tizede sincs az országos átlagnak. Az IMF-fel ugyan még nem kellett tárgyalnom, de egy banknak és egy biztosítótársaságnak tavaly kiadtam az útját, egy másiknak félig, és egy öt éve tartó tipikus bank-stílusú jogosulatlan kamatzsarolásuk végén úgy elküldtem a rám uszított behajtócéget, hogy postafordultával a bankra terhelték vissza a követelést költségeikkel együtt, és nekem megírták, hogy velem a számlát ezzel elintézettnek tekintik. Bocsánatot nem kértek, de mondom, hogy nem vagyok Matolcsy-Orbán-stílusú ökonómus, és én nem ragaszkodnám hozzá, hogy az IMF nyilvános banketten kérjen bocsánatot Magyarországtól, csak a számlát tekintsék elintézettnek.
Mások ezt az évkezdetet jóval hülyébb módon töltötték, pl. a csőcselék az Operánál tüntetett meglehetősen nagy számban (objektívan nem derült ki számomra, mennyien, de hideg volt, és ezért harminc főt is meglepően soknak tartok). A szokásos csőcselék, rasztahajú fiatal anarchista drogosok, reszketeg maszopos nénikék, feltűnési viszketegben szenvedő buziszervezetek nem különösebben zavarnak, de persze az állami csőcselékkel, tehát Fletóékkal együtt vonultak ki, és ez már gusztustalan. Végül azonban minden érdemi aggresszió nélkül hazamentek, ami kétségtelen eredmény. Amikor én utoljára az Operánál voltam tüntetni, négy éve, akkor Fletó a túloldalon volt (konkrétan az ő díszgálája ellen mentünk, mint ők most Viktoré ellen) és a szó betű szerinti értelmében lövetett. Akkor is, és most is mindenkinek világosan elmondom, szemtanúja voltam, akármit mondanak a hivatalos szervek és a hivatalos sajtó, 2007. október 22-én a Nagymező utcában lőttek a tüntetőkre.
Fletó, mint a demokrácia védője.
Meg lehet kérdezni, akkor miért nem voltam ott az ellentüntetésen, és a klótól eltekintve ez a kérdés jogos, de tekintettel rá, hogy a gyáva Jobbik kihátrált mögüle, és csak no-name társaságok szervezték, nem bíztam benne, hogy kettőnél több ember ott lesz, és így, utólag csak elismerésemet tudom nyilvánítani, hogy (megint nem tudom objektíven, mennyi, de) nem nagyon kevés ember nagyon nagy hangot tudott produkálni, szervezettségben lefőzve a csőcseléket, és amennyire ki lehet az elfogult visszhangból venni, eléggé bemutatva, hogy a tüntetésük célja jó részben ugyanaz, elküldeni a francba Viktort, csak elutasítva azt a logikai abszurdot, hogy Fletóval karöltve. Ez a két ember ugyanis feltételezi egymást, egymást tartják hatalomban, és ezáltal a régi rendszert, csak mind a két embert és mind a két maffia-pártot egyszerre elzavarva lehet bármit elérni. Ha csak két balos happeningforradalmár megértette ezt, már megérte.
Ami miatt nagyon aggódom, az az, hogy a Jobbik ül, mint Barnabás a sás közt, és nem aktivizálja a híveit, a balosok pedig a tőlük telhető kis és szervezetlen létszámban ugyan, de folyamatosan akcióznak, és ha tegnap nem is kaptak semmi atrocitást (bölcs dolog volt komolyan nem összeverekedni, a kormánycsapatok nyilván épp erre vártak volna), folyamatosan, kis adagban csak hozzáedződnek a nyulászathoz, és mire itt lesz az ideje egy újabb nagy össznépi kivonulásnak, már esetleg lehet egy relatíve szervezett és tapasztalt liberális népi keménymag. A túlhajszolt erőszak ugyanis végül megtöri az ellenfelet (mint minket a lövetés a Nagymező utcában, és főleg egy évvel előtte végig a Kossuth tértől a Ferenciek teréig), de a mérsékelt erőszak megedzi és összeszervezi, Orbánnál bölcsebb stratégák ezért tartózkodnak tőle, és a gyülekezési jogokat általában a csőcseléknek is biztosítják.
Ceterum censeo rem publicam esse delendam et regnum instaurandum.
Az eredmény 100%-osnak néz ki, és még csak 3.-a van, tehát két hétre se volt szükségem, feltehetőleg jóval jobb belügyér lennék, mint Sintér Sanyi (bár erre a posztra mégis inkább Altízyt ajánlanám, aki egyszer azt mondotta volt, ez esetben "azzal kéne kezdeni, hogy egy különleges kommandót küldünk a Teve utcai Halálcsillag hermetikus megszállására és minden ottani információ lefoglalására").
A mozgatórugóm igazából nem az, hogy kif***ott a klótartály, hanem hogy az év végén összesítve anyagi helyzetemet kiderült, hogy pozitív szaldóval zárok, és ezt meg lehetett ünnepelni azzal, hogy azonnali hatállyal, készpénzért vegyek egy teljesen új tartályt. Noha előzetes költségvetésem csak nagyon hozzávetőleges volt, sok ad hoc módosítással év közben, és természetesen hatalmas anyagi buktákkal a világválság és a fülkeforradalmi csőcselék tombolása miatt, valamint nem közbeszerzéssel, hanem lehetőleg a piacon pótoltam szükségleteimet, a dolog nem teljesen meglepő.
Ismerőseim általában rendkívül sóhernek tartanak. A valóság azonban inkább az, hogy elvből ragaszkodom a pozitív, legrosszabb esetben nullszaldós költségvetéshez, és ezt az elvet be is tartom a gyakorlatban. Nem vagyok tehát egy kifejezetten Matolcsy-típusú ökonómus (illetve talán igen, de nem Gyuri-, hanem Mátyás-kivitelben), de szerintem kevés EU-ország pénzügyminisztere tud megközelítőleg olyan effektív lenni, mint én. Legalábbis a veszteséges befektetéseimet már a múlt év elején felszámoltam, nyelve egyet a végleg elúszó tőkerészre, és nem engedve el az év folyamán még elúszandó többszáz rongyot, hitelt pedig végképp nem vettem fel soha sem kedvező, sem kedvezőtlen feltételekkel, szintén kőkemény elvből. Mindehhez többnyire minőségi árut szereztem be, NEM tescóban — kivéve talán külföldi tömény alkoholokat — és végképp NEM lidlben. Nőkre pedig csak készpénzt vagyok hajlandó költeni, előre tervezhető szinten, kötelezettségeik kiegyenlítésére és a költségvetésembe való beleszólásukra esélyük sincs. A gazdálkodás eredményességének további érdekes mutatója, hogy két éve sikerült 1/2 méretűre csökkentetnem a szeméttároló kapacitásomat (ami természetesen jelentős rezsicsökkentést is okozott), mivel 1/2-nél jóval kisebbre csökkent a környezetterhelésem, és a birtokomban lévő termelési eszközök amortizációja talán tizede sincs az országos átlagnak. Az IMF-fel ugyan még nem kellett tárgyalnom, de egy banknak és egy biztosítótársaságnak tavaly kiadtam az útját, egy másiknak félig, és egy öt éve tartó tipikus bank-stílusú jogosulatlan kamatzsarolásuk végén úgy elküldtem a rám uszított behajtócéget, hogy postafordultával a bankra terhelték vissza a követelést költségeikkel együtt, és nekem megírták, hogy velem a számlát ezzel elintézettnek tekintik. Bocsánatot nem kértek, de mondom, hogy nem vagyok Matolcsy-Orbán-stílusú ökonómus, és én nem ragaszkodnám hozzá, hogy az IMF nyilvános banketten kérjen bocsánatot Magyarországtól, csak a számlát tekintsék elintézettnek.
Mások ezt az évkezdetet jóval hülyébb módon töltötték, pl. a csőcselék az Operánál tüntetett meglehetősen nagy számban (objektívan nem derült ki számomra, mennyien, de hideg volt, és ezért harminc főt is meglepően soknak tartok). A szokásos csőcselék, rasztahajú fiatal anarchista drogosok, reszketeg maszopos nénikék, feltűnési viszketegben szenvedő buziszervezetek nem különösebben zavarnak, de persze az állami csőcselékkel, tehát Fletóékkal együtt vonultak ki, és ez már gusztustalan. Végül azonban minden érdemi aggresszió nélkül hazamentek, ami kétségtelen eredmény. Amikor én utoljára az Operánál voltam tüntetni, négy éve, akkor Fletó a túloldalon volt (konkrétan az ő díszgálája ellen mentünk, mint ők most Viktoré ellen) és a szó betű szerinti értelmében lövetett. Akkor is, és most is mindenkinek világosan elmondom, szemtanúja voltam, akármit mondanak a hivatalos szervek és a hivatalos sajtó, 2007. október 22-én a Nagymező utcában lőttek a tüntetőkre.
Fletó, mint a demokrácia védője.
Meg lehet kérdezni, akkor miért nem voltam ott az ellentüntetésen, és a klótól eltekintve ez a kérdés jogos, de tekintettel rá, hogy a gyáva Jobbik kihátrált mögüle, és csak no-name társaságok szervezték, nem bíztam benne, hogy kettőnél több ember ott lesz, és így, utólag csak elismerésemet tudom nyilvánítani, hogy (megint nem tudom objektíven, mennyi, de) nem nagyon kevés ember nagyon nagy hangot tudott produkálni, szervezettségben lefőzve a csőcseléket, és amennyire ki lehet az elfogult visszhangból venni, eléggé bemutatva, hogy a tüntetésük célja jó részben ugyanaz, elküldeni a francba Viktort, csak elutasítva azt a logikai abszurdot, hogy Fletóval karöltve. Ez a két ember ugyanis feltételezi egymást, egymást tartják hatalomban, és ezáltal a régi rendszert, csak mind a két embert és mind a két maffia-pártot egyszerre elzavarva lehet bármit elérni. Ha csak két balos happeningforradalmár megértette ezt, már megérte.
Ami miatt nagyon aggódom, az az, hogy a Jobbik ül, mint Barnabás a sás közt, és nem aktivizálja a híveit, a balosok pedig a tőlük telhető kis és szervezetlen létszámban ugyan, de folyamatosan akcióznak, és ha tegnap nem is kaptak semmi atrocitást (bölcs dolog volt komolyan nem összeverekedni, a kormánycsapatok nyilván épp erre vártak volna), folyamatosan, kis adagban csak hozzáedződnek a nyulászathoz, és mire itt lesz az ideje egy újabb nagy össznépi kivonulásnak, már esetleg lehet egy relatíve szervezett és tapasztalt liberális népi keménymag. A túlhajszolt erőszak ugyanis végül megtöri az ellenfelet (mint minket a lövetés a Nagymező utcában, és főleg egy évvel előtte végig a Kossuth tértől a Ferenciek teréig), de a mérsékelt erőszak megedzi és összeszervezi, Orbánnál bölcsebb stratégák ezért tartózkodnak tőle, és a gyülekezési jogokat általában a csőcseléknek is biztosítják.
Ceterum censeo rem publicam esse delendam et regnum instaurandum.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése