A héten elkezdődnek a szokásos féléves felolvasóestek. A szokásos szerda estén és szokásos helyen, de órát még nem tudok, mert lehet, hogy közvetlen előtte kell egy pótórát tartanom olyanoknak, akik tanulnának, csak éppen nincs kitől, meg nincs a tantervükben.
Tulajdonképpen ez az egyetlen vigasztaló momentum, jönnek mindenféle ügyintéznivaló levelek, ami az élet rendje, a héten még nem avatkozott bele felforgató tevékenységével a mindenelqró fideszrezsim (tekintettel rá, hogy hétfő van, ez még nem sokat jelent). Ehelyett egy HP kavart be, aki ma odarendelt munka örve alatt egy elég személyes találkára, viszont ő nem jelent meg, nem tudni, hogy azért, mert munka örve alatt volt a dolog és ez már sok, vagy azért, mert mégis rájött, hogy túl személyes a dolog. Dehát mit várunk ettől a nemtől? (Ismeritek a viccet, mi az, ami rosszabb a női nemnél? A női igen.)
A legjobban az fáj (már egy hete), ha néhány barátunkkal borzasztó jó esténk van, ahol rengeteget dumálunk, és az egyik isteni anekdoták ezreivel bombáz, amelyeket a világnak ismernie kell, mert mégsem ismertethetem — részint, mert az ő személyes ügyei, részint, mert az ő személyes kompetenciája is megvan irodalmi formába önteni. Tantalizing, mondaná egy ánglus.
De legalább a nyakamig ér a víz, és fürdöm, az is jó, inni úgyis inkább vodkát szeretek, a gyümölcsöket meg elviszi a szél, nab***meg, hát elviszi. Miért nem vagy te is gyümölcs, oh Nemzeti Összesz**ás Rendszere?
Szerdán és -etettel várok mindenkit.
U.i. Érdekes linkek
Szitányi Gyuri bátyánk írt egyet. Az ilyesmit mindig érdemes elolvasni. Legalább nem kell nekem kritizálnom a cigánynyaló nemzetárulót.
A katholikusoknak is van önálló gondolatuk, csak nem merik használni. Ha valami auktoritás erre engedélyt ad, akkor egészen frappánsan képesek kifejezni. A harmadik kép magyarázata különösen aranyos.
Ceterum censeo rem publicam esse delendam et regnum instaurandum.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése